nyír

Hungarian

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈɲiːr]

Etymology 1

From Proto-Uralic *ńüre or (*ńȣrɜ, *ńȣrkɜ) (“twig, sprout, shoot”).[1][2][3][4]

Noun

nyír (plural nyírek)

  1. birch
Declension
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative nyír nyírek
accusative nyírt nyíreket
dative nyírnek nyíreknek
instrumental nyírrel nyírekkel
causal-final nyírért nyírekért
translative nyírré nyírekké
terminative nyírig nyírekig
essive-formal nyírként nyírekként
essive-modal — —
inessive nyírben nyírekben
superessive nyíren nyíreken
adessive nyírnél nyíreknél
illative nyírbe nyírekbe
sublative nyírre nyírekre
allative nyírhez nyírekhez
elative nyírből nyírekből
delative nyírről nyírekről
ablative nyírtől nyírektől
Possessive forms of nyír
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. nyírem nyíreim
2nd person sing. nyíred nyíreid
3rd person sing. nyíre nyírei
1st person plural nyírünk nyíreink
2nd person plural nyíretek nyíreitek
3rd person plural nyírük nyíreik
Derived terms

Etymology 2

Of uncertain origin. Perhaps from Proto-Finno-Ugric or Proto-Uralic *ńire- (“to scratch, scrape”)[5][2]

Verb

nyír

  1. (transitive) to cut (hair)
Conjugation
conjugation of nyír
Infinitive nyírni
Past participle nyírt
Present participle nyíró
Future participle nyírandó
Adverbial participle nyírva
Potential nyírhat
1st person sg 2nd person sg informal 3rd person sg,
2nd person sg formal		 1st person pl 2nd person pl informal 3rd person pl,
2nd person pl formal
Indicative mood Present Indefinite nyírok nyírsz nyír nyírunk nyírtok nyírnak
Definite nyírom
én téged/titeket
nyírlak		 nyírod nyírja nyírjuk nyírjátok nyírják
Past Indefinite nyírtam nyírtál nyírt nyírtunk nyírtatok nyírtak
Definite nyírtam
én téged/titeket
nyírtalak		 nyírtad nyírta nyírtuk nyírtátok nyírták
Conditional mood Present Indefinite nyírnék nyírnál nyírna nyírnánk nyírnátok nyírnának
Definite nyírnám
én téged/titeket
nyírnálak		 nyírnád nyírná nyírnánk nyírnátok nyírnák
Subjunctive mood Present Indefinite nyírjak nyírj
or
nyírjál		 nyírjon nyírjunk nyírjatok nyírjanak
Definite nyírjam
én téged/titeket
nyírjalak		 nyírd
or
nyírjad		 nyírja nyírjuk nyírjátok nyírják
Conjugated infinitive nyírnom nyírnod nyírnia nyírnunk nyírnotok nyírniuk
Derived terms
  • nyírás
  • nyírat
  • nyiratkozik
  • nyíratlan
  • nyirbál
  • nyírogat

(With verbal prefixes):

  • kinyír
  • lenyír
  • megnyír

References
  1. Entry #655 in Uralonet, online Uralic etymological database of the Research Institute for Linguistics, Hungarian Academy of Sciences.
  2. Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN
  3. Sammallahti, Pekka. 1988. "Historical phonology of the Uralic languages, with special reference to Samoyed, Ugric and Permic". In Sinor, Denis (ed.), The Uralic Languages: Description, History and Foreign Influences, pp. 478–554. Leiden: Brill. →ISBN.
  4. Starostin's Uralic Database, Entry #663
  5. Entry #631 in Uralonet, online Uralic etymological database of the Research Institute for Linguistics, Hungarian Academy of Sciences.
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.