nyelvtan

Hungarian

Etymology

nyelv (language) + tan (study)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈɲɛlftɒn]
  • Hyphenation: nyelv‧tan

Noun

nyelvtan (plural nyelvtanok)

  1. grammar

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative nyelvtan nyelvtanok
accusative nyelvtant nyelvtanokat
dative nyelvtannak nyelvtanoknak
instrumental nyelvtannal nyelvtanokkal
causal-final nyelvtanért nyelvtanokért
translative nyelvtanná nyelvtanokká
terminative nyelvtanig nyelvtanokig
essive-formal nyelvtanként nyelvtanokként
essive-modal
inessive nyelvtanban nyelvtanokban
superessive nyelvtanon nyelvtanokon
adessive nyelvtannál nyelvtanoknál
illative nyelvtanba nyelvtanokba
sublative nyelvtanra nyelvtanokra
allative nyelvtanhoz nyelvtanokhoz
elative nyelvtanból nyelvtanokból
delative nyelvtanról nyelvtanokról
ablative nyelvtantól nyelvtanoktól
Possessive forms of nyelvtan
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. nyelvtanom nyelvtanaim
2nd person sing. nyelvtanod nyelvtanaid
3rd person sing. nyelvtana nyelvtanai
1st person plural nyelvtanunk nyelvtanaink
2nd person plural nyelvtanotok nyelvtanaitok
3rd person plural nyelvtanuk nyelvtanaik

Derived terms

This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.