nyeletlen

Hungarian

nyél (“handle”) +‎ -etlen (“without”, adjective-forming suffix)

nyeletlen (not comparable)

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	nyeletlen	nyeletlenek
accusative	nyeletlent	nyeletleneket
dative	nyeletlennek	nyeletleneknek
instrumental	nyeletlennel	nyeletlenekkel
causal-final	nyeletlenért	nyeletlenekért
translative	nyeletlenné	nyeletlenekké
terminative	nyeletlenig	nyeletlenekig
essive-formal	nyeletlenként	nyeletlenekként
essive-modal	nyeletlenül	—
inessive	nyeletlenben	nyeletlenekben
superessive	nyeletlenen	nyeletleneken
adessive	nyeletlennél	nyeletleneknél
illative	nyeletlenbe	nyeletlenekbe
sublative	nyeletlenre	nyeletlenekre
allative	nyeletlenhez	nyeletlenekhez
elative	nyeletlenből	nyeletlenekből
delative	nyeletlenről	nyeletlenekről
ablative	nyeletlentől	nyeletlenektől

This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.