munkánk

Hungarian

Etymology

munka + -nk (possessive suffix)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈmuŋkaːŋk]
  • Hyphenation: mun‧kánk

Noun

munkánk

  1. first-person plural (single possession) possessive of munka

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative munkánk
accusative munkánkat
dative munkánknak
instrumental munkánkkal
causal-final munkánkért
translative munkánkká
terminative munkánkig
essive-formal munkánkként
essive-modal munkánkul
inessive munkánkban
superessive munkánkon
adessive munkánknál
illative munkánkba
sublative munkánkra
allative munkánkhoz
elative munkánkból
delative munkánkról
ablative munkánktól
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.