munkájuk

Hungarian

Etymology

munka + -juk (possessive suffix)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈmuŋkaːjuk]
  • Hyphenation: mun‧ká‧juk

Noun

munkájuk

  1. third-person plural (single possession) possessive of munka

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative munkájuk
accusative munkájukat
dative munkájuknak
instrumental munkájukkal
causal-final munkájukért
translative munkájukká
terminative munkájukig
essive-formal munkájukként
essive-modal munkájukul
inessive munkájukban
superessive munkájukon
adessive munkájuknál
illative munkájukba
sublative munkájukra
allative munkájukhoz
elative munkájukból
delative munkájukról
ablative munkájuktól
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.