mozsár

Hungarian

Etymology

From a Germanic language. Compare Middle High German morsær, German Mörser. The German word is from Latin mortārium (“mortar”).[1]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈmoʒaːr]
  • Hyphenation: mo‧zsár

Noun

mozsár (plural mozsarak)

  1. mortar (a hollow vessel used to pound, crush, rub, grind or mix ingredients with a pestle)
  2. (military) mortar (fire weapon)

Declension
Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative mozsár mozsarak
accusative mozsarat mozsarakat
dative mozsárnak mozsaraknak
instrumental mozsárral mozsarakkal
causal-final mozsárért mozsarakért
translative mozsárrá mozsarakká
terminative mozsárig mozsarakig
essive-formal mozsárként mozsarakként
essive-modal — —
inessive mozsárban mozsarakban
superessive mozsáron mozsarakon
adessive mozsárnál mozsaraknál
illative mozsárba mozsarakba
sublative mozsárra mozsarakra
allative mozsárhoz mozsarakhoz
elative mozsárból mozsarakból
delative mozsárról mozsarakról
ablative mozsártól mozsaraktól
Possessive forms of mozsár
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. mozsaram mozsaraim
2nd person sing. mozsarad mozsaraid
3rd person sing. mozsara mozsarai
1st person plural mozsarunk mozsaraink
2nd person plural mozsaratok mozsaraitok
3rd person plural mozsaruk mozsaraik

References
  1. Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.