megcsal

Hungarian

Etymology

meg- +‎ csal

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈmɛkt͡ʃɒl]
  • Hyphenation: meg‧csal

Verb

megcsal

  1. (transitive) to cheat (to be unfaithful to one's spouse)

Conjugation
conjugation of megcsal
Infinitive megcsalni
Past participle megcsalt
Present participle megcsaló
Future participle megcsalandó
Adverbial participle megcsalva
Potential megcsalhat
1st person sg 2nd person sg informal 3rd person sg,
2nd person sg formal		 1st person pl 2nd person pl informal 3rd person pl,
2nd person pl formal
Indicative mood Present Indefinite megcsalok megcsalsz megcsal megcsalunk megcsaltok megcsalnak
Definite megcsalom
én téged/titeket
megcsallak		 megcsalod megcsalja megcsaljuk megcsaljátok megcsalják
Past Indefinite megcsaltam megcsaltál megcsalt megcsaltunk megcsaltatok megcsaltak
Definite megcsaltam
én téged/titeket
megcsaltalak		 megcsaltad megcsalta megcsaltuk megcsaltátok megcsalták
Conditional mood Present Indefinite megcsalnék megcsalnál megcsalna megcsalnánk megcsalnátok megcsalnának
Definite megcsalnám
én téged/titeket
megcsalnálak		 megcsalnád megcsalná megcsalnánk megcsalnátok megcsalnák
Subjunctive mood Present Indefinite megcsaljak megcsalj
or
megcsaljál		 megcsaljon megcsaljunk megcsaljatok megcsaljanak
Definite megcsaljam
én téged/titeket
megcsaljalak		 megcsald
or
megcsaljad		 megcsalja megcsaljuk megcsaljátok megcsalják
Conjugated infinitive megcsalnom megcsalnod megcsalnia megcsalnunk megcsalnotok megcsalniuk

Derived terms
  • megcsalás
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.