marcipán

See also: marcipan

Czech

Etymology

Borrowed from German Marzipan, from Italian marzapane.

Noun

marcipán m

  1. marzipan

Hungarian

Etymology

Borrowed from German Marzipan, from Italian marzapane.[1]

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈmɒrt͡sipaːn]
  • Hyphenation: mar‧ci‧pán

Noun

marcipán (plural marcipánok)

  1. marzipan

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative marcipán marcipánok
accusative marcipánt marcipánokat
dative marcipánnak marcipánoknak
instrumental marcipánnal marcipánokkal
causal-final marcipánért marcipánokért
translative marcipánná marcipánokká
terminative marcipánig marcipánokig
essive-formal marcipánként marcipánokként
essive-modal
inessive marcipánban marcipánokban
superessive marcipánon marcipánokon
adessive marcipánnál marcipánoknál
illative marcipánba marcipánokba
sublative marcipánra marcipánokra
allative marcipánhoz marcipánokhoz
elative marcipánból marcipánokból
delative marcipánról marcipánokról
ablative marcipántól marcipánoktól
Possessive forms of marcipán
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. marcipánom marcipánjaim
2nd person sing. marcipánod marcipánjaid
3rd person sing. marcipánja marcipánjai
1st person plural marcipánunk marcipánjaink
2nd person plural marcipánotok marcipánjaitok
3rd person plural marcipánjuk marcipánjaik

References

  1. Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.