magyarság

Hungarian

Etymology

magyar + -ság

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈmɒɟɒrʃaːɡ]
  • Hyphenation: ma‧gyar‧ság

Noun

magyarság

  1. Hungarians, Magyars (the Hungarian people, nation)
    Ez egyértelműen a mai magyarság európai eredetét jelzi. (Magyarok)
    This clearly indicates the European origin of the Hungarian people of today.
    • 1983, György Györffy, István király és műve, 2nd ed., Gondolat →ISBN, chapter 29, page 397:
      A magyar gazdaságtörténet egyik sokat vitatott kérdése, hogy nomád vagy félnomád volt-e a magyarság életmódja az államszervezést megelőző időben, és miben is állt az ezredfordulón bekövetkezett életforma-változás.
  2. (grammar) Hungarian (language)
    magyarsággal beszélto speak good Hungarian (to speak it correctly, in good style)

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative magyarság
accusative magyarságot
dative magyarságnak
instrumental magyarsággal
causal-final magyarságért
translative magyarsággá
terminative magyarságig
essive-formal magyarságként
essive-modal
inessive magyarságban
superessive magyarságon
adessive magyarságnál
illative magyarságba
sublative magyarságra
allative magyarsághoz
elative magyarságból
delative magyarságról
ablative magyarságtól
Possessive forms of magyarság
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. magyarságom
2nd person sing. magyarságod
3rd person sing. magyarsága
1st person plural magyarságunk
2nd person plural magyarságotok
3rd person plural magyarságuk
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.