magafajta

Hungarian

Etymology

maga (“oneself”) +‎ -fajta (“sort, kind, type”)

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈmɒɡɒfɒjtɒ]
  • Hyphenation: ma‧ga‧faj‧ta

Adjective

magafajta (not comparable)

  1. like/such as him/her, like himself/herself

Declension
Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative magafajta magafajták
accusative magafajtát magafajtákat
dative magafajtának magafajtáknak
instrumental magafajtával magafajtákkal
causal-final magafajtáért magafajtákért
translative magafajtává magafajtákká
terminative magafajtáig magafajtákig
essive-formal magafajtaként magafajtákként
essive-modal — —
inessive magafajtában magafajtákban
superessive magafajtán magafajtákon
adessive magafajtánál magafajtáknál
illative magafajtába magafajtákba
sublative magafajtára magafajtákra
allative magafajtához magafajtákhoz
elative magafajtából magafajtákból
delative magafajtáról magafajtákról
ablative magafajtától magafajtáktól

Usage notes

The forms referring to other persons are:

  • magamfajta (“like me”)
  • magadfajta (“like yourself”)
  • magunkfajta (“like us”)
  • magatokfajta (“like yourselves”)
  • magukfajta (“like them”)

Derived terms
  • magafajtájú

Further reading
  • magafajta in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.