lándzsa

Hungarian

Etymology

Borrowed from Italian lancia (“lance”)[1], from Latin lancea (“long spear”).

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈlaːnd͡ʒɒ]
  • Hyphenation: lán‧dzsa

Noun

lándzsa (plural lándzsák)

  1. lance, spear
    Synonym: dárda

Declension
Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative lándzsa lándzsák
accusative lándzsát lándzsákat
dative lándzsának lándzsáknak
instrumental lándzsával lándzsákkal
causal-final lándzsáért lándzsákért
translative lándzsává lándzsákká
terminative lándzsáig lándzsákig
essive-formal lándzsaként lándzsákként
essive-modal — —
inessive lándzsában lándzsákban
superessive lándzsán lándzsákon
adessive lándzsánál lándzsáknál
illative lándzsába lándzsákba
sublative lándzsára lándzsákra
allative lándzsához lándzsákhoz
elative lándzsából lándzsákból
delative lándzsáról lándzsákról
ablative lándzsától lándzsáktól
Possessive forms of lándzsa
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. lándzsám lándzsáim
2nd person sing. lándzsád lándzsáid
3rd person sing. lándzsája lándzsái
1st person plural lándzsánk lándzsáink
2nd person plural lándzsátok lándzsáitok
3rd person plural lándzsájuk lándzsáik

Derived terms

(Expressions):

  • lándzsát tör

See also
  • Appendix:Hungarian words with dzs

References
  1. Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.