közösség

Hungarian

Etymology

közös + -ség

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈkøzøʃːeːɡ]
  • (file)
  • Hyphenation: kö‧zös‧ség

Noun

közösség (plural közösségek)

  1. community
  2. commonwealth

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative közösség közösségek
accusative közösséget közösségeket
dative közösségnek közösségeknek
instrumental közösséggel közösségekkel
causal-final közösségért közösségekért
translative közösséggé közösségekké
terminative közösségig közösségekig
essive-formal közösségként közösségekként
essive-modal
inessive közösségben közösségekben
superessive közösségen közösségeken
adessive közösségnél közösségeknél
illative közösségbe közösségekbe
sublative közösségre közösségekre
allative közösséghez közösségekhez
elative közösségből közösségekből
delative közösségről közösségekről
ablative közösségtől közösségektől
Possessive forms of közösség
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. közösségem közösségeim
2nd person sing. közösséged közösségeid
3rd person sing. közössége közösségei
1st person plural közösségünk közösségeink
2nd person plural közösségetek közösségeitek
3rd person plural közösségük közösségeik

Derived terms

(Compound words):

(Proper nouns):

This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.