követő

Hungarian

Etymology

követ +

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈkøvɛtøː]
  • (file)
  • Hyphenation: kö‧ve‧tő

Adjective

követő (not comparable)

  1. following, subsequent, succeeding
    egymást követő napokconsecutive days

Noun

követő (plural követők)

  1. follower
  2. disciple

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
singular plural
nominative követő követők
accusative követőt követőket
dative követőnek követőknek
instrumental követővel követőkkel
causal-final követőért követőkért
translative követővé követőkké
terminative követőig követőkig
essive-formal követőként követőkként
essive-modal
inessive követőben követőkben
superessive követőn követőkön
adessive követőnél követőknél
illative követőbe követőkbe
sublative követőre követőkre
allative követőhöz követőkhöz
elative követőből követőkből
delative követőről követőkről
ablative követőtől követőktől
Possessive forms of követő
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. követőm követőim
2nd person sing. követőd követőid
3rd person sing. követője követői
1st person plural követőnk követőink
2nd person plural követőtök követőitek
3rd person plural követőjük követőik

Verb

követő

  1. present participle of követ
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.