körgyűrű

Hungarian
körgyűrű

Etymology

kör (“circle”) +‎ gyűrű (“ring”)

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈkørɟyːryː]
  • Hyphenation: kör‧gyű‧rű

Noun

körgyűrű (plural körgyűrűk)

  1. (geometry) annulus (a ring-shaped object, a region bounded by two concentric circles)
  2. ring road, beltway

Declension
Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
singular plural
nominative körgyűrű körgyűrűk
accusative körgyűrűt körgyűrűket
dative körgyűrűnek körgyűrűknek
instrumental körgyűrűvel körgyűrűkkel
causal-final körgyűrűért körgyűrűkért
translative körgyűrűvé körgyűrűkké
terminative körgyűrűig körgyűrűkig
essive-formal körgyűrűként körgyűrűkként
essive-modal — —
inessive körgyűrűben körgyűrűkben
superessive körgyűrűn körgyűrűkön
adessive körgyűrűnél körgyűrűknél
illative körgyűrűbe körgyűrűkbe
sublative körgyűrűre körgyűrűkre
allative körgyűrűhöz körgyűrűkhöz
elative körgyűrűből körgyűrűkből
delative körgyűrűről körgyűrűkről
ablative körgyűrűtől körgyűrűktől
Possessive forms of körgyűrű
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. körgyűrűm körgyűrűim
2nd person sing. körgyűrűd körgyűrűid
3rd person sing. körgyűrűje körgyűrűi
1st person plural körgyűrűnk körgyűrűink
2nd person plural körgyűrűtök körgyűrűitek
3rd person plural körgyűrűjük körgyűrűik
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.