képzel

Hungarian

Etymology

kép (“image”) +‎ -el (“verb-forming suffix”)[1]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈkeːbzɛl]
  • Hyphenation: kép‧zel

Verb

képzel

  1. (transitive) to imagine

Conjugation
conjugation of képzel
Infinitive képzelni
Past participle képzelt
Present participle képzelő
Future participle képzelendő
Adverbial participle képzelve
Potential képzelhet
1st person sg 2nd person sg informal 3rd person sg,
2nd person sg formal		 1st person pl 2nd person pl informal 3rd person pl,
2nd person pl formal
Indicative mood Present Indefinite képzelek képzelsz képzel képzelünk képzeltek képzelnek
Definite képzelem
én téged/titeket
képzellek		 képzeled képzeli képzeljük képzelitek képzelik
Past Indefinite képzeltem képzeltél képzelt képzeltünk képzeltetek képzeltek
Definite képzeltem
én téged/titeket
képzeltelek		 képzelted képzelte képzeltük képzeltétek képzelték
Conditional mood Present Indefinite képzelnék képzelnél képzelne képzelnénk képzelnétek képzelnének
Definite képzelném
én téged/titeket
képzelnélek		 képzelnéd képzelné képzelnénk képzelnétek képzelnék
Subjunctive mood Present Indefinite képzeljek képzelj
or
képzeljél		 képzeljen képzeljünk képzeljetek képzeljenek
Definite képzeljem
én téged/titeket
képzeljelek		 képzeld
or
képzeljed		 képzelje képzeljük képzeljétek képzeljék
Conjugated infinitive képzelnem képzelned képzelnie képzelnünk képzelnetek képzelniük

Derived terms

(With verbal prefixes):

References
  1. Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.