képesítés
Hungarian
Etymology
képesít + -és
Pronunciation
- IPA(key): [ˈkeːpɛʃiːteːʃ]
- Hyphenation: ké‧pe‧sí‧tés
Noun
képesítés (plural képesítések)
- qualification, certificate (an ability or attribute that aids someone's chances of qualifying for something; specifically, completed professional training)
Declension
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | képesítés | képesítések |
| accusative | képesítést | képesítéseket |
| dative | képesítésnek | képesítéseknek |
| instrumental | képesítéssel | képesítésekkel |
| causal-final | képesítésért | képesítésekért |
| translative | képesítéssé | képesítésekké |
| terminative | képesítésig | képesítésekig |
| essive-formal | képesítésként | képesítésekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | képesítésben | képesítésekben |
| superessive | képesítésen | képesítéseken |
| adessive | képesítésnél | képesítéseknél |
| illative | képesítésbe | képesítésekbe |
| sublative | képesítésre | képesítésekre |
| allative | képesítéshez | képesítésekhez |
| elative | képesítésből | képesítésekből |
| delative | képesítésről | képesítésekről |
| ablative | képesítéstől | képesítésektől |
| Possessive forms of képesítés | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | képesítésem | képesítéseim |
| 2nd person sing. | képesítésed | képesítéseid |
| 3rd person sing. | képesítése | képesítései |
| 1st person plural | képesítésünk | képesítéseink |
| 2nd person plural | képesítésetek | képesítéseitek |
| 3rd person plural | képesítésük | képesítéseik |
Derived terms
This article is issued from
Wiktionary.
The text is licensed under Creative
Commons - Attribution - Sharealike.
Additional terms may apply for the media files.