kovácsol

Hungarian

Etymology

kovács +‎ -ol [1]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈkovaːt͡ʃol]
  • Hyphenation: ko‧vá‧csol

Verb

kovácsol

  1. (transitive) to forge, hammer

Conjugation
conjugation of kovácsol
Infinitive kovácsolni
Past participle kovácsolt
Present participle kovácsoló
Future participle kovácsolandó
Adverbial participle kovácsolva
Potential kovácsolhat
1st person sg 2nd person sg informal 3rd person sg,
2nd person sg formal		 1st person pl 2nd person pl informal 3rd person pl,
2nd person pl formal
Indicative mood Present Indefinite kovácsolok kovácsolsz kovácsol kovácsolunk kovácsoltok kovácsolnak
Definite kovácsolom
én téged/titeket
kovácsollak		 kovácsolod kovácsolja kovácsoljuk kovácsoljátok kovácsolják
Past Indefinite kovácsoltam kovácsoltál kovácsolt kovácsoltunk kovácsoltatok kovácsoltak
Definite kovácsoltam
én téged/titeket
kovácsoltalak		 kovácsoltad kovácsolta kovácsoltuk kovácsoltátok kovácsolták
Conditional mood Present Indefinite kovácsolnék kovácsolnál kovácsolna kovácsolnánk kovácsolnátok kovácsolnának
Definite kovácsolnám
én téged/titeket
kovácsolnálak		 kovácsolnád kovácsolná kovácsolnánk kovácsolnátok kovácsolnák
Subjunctive mood Present Indefinite kovácsoljak kovácsolj
or
kovácsoljál		 kovácsoljon kovácsoljunk kovácsoljatok kovácsoljanak
Definite kovácsoljam
én téged/titeket
kovácsoljalak		 kovácsold
or
kovácsoljad		 kovácsolja kovácsoljuk kovácsoljátok kovácsolják
Conjugated infinitive kovácsolnom kovácsolnod kovácsolnia kovácsolnunk kovácsolnotok kovácsolniuk

Derived terms

(Compound words):

  • kovácsológép

(With verbal prefixes):

  • egybekovácsol
  • kikovácsol
  • összekovácsol

References
  1. Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.