korpulens

Hungarian

Etymology

From German korpulent, from Late Latin corpulentus (fleshy), from Latin corpus (body).[1] With -ens ending.

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈkorpulɛnʃ]
  • Hyphenation: kor‧pu‧lens

Adjective

korpulens (comparative korpulensebb, superlative legkorpulensebb)

  1. corpulent

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative korpulens korpulensek
accusative korpulenset korpulenseket
dative korpulensnek korpulenseknek
instrumental korpulenssel korpulensekkel
causal-final korpulensért korpulensekért
translative korpulenssé korpulensekké
terminative korpulensig korpulensekig
essive-formal korpulensként korpulensekként
essive-modal
inessive korpulensben korpulensekben
superessive korpulensen korpulenseken
adessive korpulensnél korpulenseknél
illative korpulensbe korpulensekbe
sublative korpulensre korpulensekre
allative korpulenshez korpulensekhez
elative korpulensből korpulensekből
delative korpulensről korpulensekről
ablative korpulenstől korpulensektől

Synonyms

References

  1. Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.