kormány

Hungarian

Etymology

Borrowed from a South Slavic language. Compare Serbo-Croatian krma (stern), Slovene krma (stern). The development of the Hungarian ending is unclear.[1]

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈkormaːɲ]
  • (file)
  • Hyphenation: kor‧mány

Noun

kormány (plural kormányok)

  1. steering wheel
  2. helm
  3. government

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative kormány kormányok
accusative kormányt kormányokat
dative kormánynak kormányoknak
instrumental kormánnyal kormányokkal
causal-final kormányért kormányokért
translative kormánnyá kormányokká
terminative kormányig kormányokig
essive-formal kormányként kormányokként
essive-modal
inessive kormányban kormányokban
superessive kormányon kormányokon
adessive kormánynál kormányoknál
illative kormányba kormányokba
sublative kormányra kormányokra
allative kormányhoz kormányokhoz
elative kormányból kormányokból
delative kormányról kormányokról
ablative kormánytól kormányoktól
Possessive forms of kormány
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. kormányom kormányaim
2nd person sing. kormányod kormányaid
3rd person sing. kormánya kormányai
1st person plural kormányunk kormányaink
2nd person plural kormányotok kormányaitok
3rd person plural kormányuk kormányaik

Derived terms

(Compound words):

References

  1. Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.