konglomerátum

Hungarian

Etymology

From scientific Latin conglomeratum.[1] With -átum ending.

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈkoŋɡlomɛraːtum]
  • Hyphenation: kong‧lo‧me‧rá‧tum

Noun

konglomerátum (plural konglomerátumok)

  1. conglomerate (a cluster of heterogeneous things)
  2. (geology) conglomerate (a rock consisting of gravel or pebbles embedded in a matrix)

Declension
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative konglomerátum konglomerátumok
accusative konglomerátumot konglomerátumokat
dative konglomerátumnak konglomerátumoknak
instrumental konglomerátummal konglomerátumokkal
causal-final konglomerátumért konglomerátumokért
translative konglomerátummá konglomerátumokká
terminative konglomerátumig konglomerátumokig
essive-formal konglomerátumként konglomerátumokként
essive-modal — —
inessive konglomerátumban konglomerátumokban
superessive konglomerátumon konglomerátumokon
adessive konglomerátumnál konglomerátumoknál
illative konglomerátumba konglomerátumokba
sublative konglomerátumra konglomerátumokra
allative konglomerátumhoz konglomerátumokhoz
elative konglomerátumból konglomerátumokból
delative konglomerátumról konglomerátumokról
ablative konglomerátumtól konglomerátumoktól
Possessive forms of konglomerátum
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. konglomerátumom konglomerátumaim
2nd person sing. konglomerátumod konglomerátumaid
3rd person sing. konglomerátuma konglomerátumai
1st person plural konglomerátumunk konglomerátumaink
2nd person plural konglomerátumotok konglomerátumaitok
3rd person plural konglomerátumuk konglomerátumaik

References
  1. Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.