kivégzés
Hungarian
Etymology
kivégez + -és
Pronunciation
- IPA(key): [ˈkiveːɡzeːʃ]
- Hyphenation: ki‧vég‧zés
Noun
kivégzés (plural kivégzések)
- execution (the act of putting to death or being put to death as a penalty)
Declension
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | kivégzés | kivégzések |
accusative | kivégzést | kivégzéseket |
dative | kivégzésnek | kivégzéseknek |
instrumental | kivégzéssel | kivégzésekkel |
causal-final | kivégzésért | kivégzésekért |
translative | kivégzéssé | kivégzésekké |
terminative | kivégzésig | kivégzésekig |
essive-formal | kivégzésként | kivégzésekként |
essive-modal | — | — |
inessive | kivégzésben | kivégzésekben |
superessive | kivégzésen | kivégzéseken |
adessive | kivégzésnél | kivégzéseknél |
illative | kivégzésbe | kivégzésekbe |
sublative | kivégzésre | kivégzésekre |
allative | kivégzéshez | kivégzésekhez |
elative | kivégzésből | kivégzésekből |
delative | kivégzésről | kivégzésekről |
ablative | kivégzéstől | kivégzésektől |
Possessive forms of kivégzés | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | kivégzésem | kivégzéseim |
2nd person sing. | kivégzésed | kivégzéseid |
3rd person sing. | kivégzése | kivégzései |
1st person plural | kivégzésünk | kivégzéseink |
2nd person plural | kivégzésetek | kivégzéseitek |
3rd person plural | kivégzésük | kivégzéseik |
This article is issued from
Wiktionary.
The text is licensed under Creative
Commons - Attribution - Sharealike.
Additional terms may apply for the media files.