kitűző

Hungarian

Etymology

kitűz +

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈkityːzøː]
  • Hyphenation: ki‧tű‧ző

Noun

kitűző (plural kitűzők)

  1. badge, pin (accessory that can be attached to clothing with a pin, often round and bearing a design, logo or message)

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
singular plural
nominative kitűző kitűzők
accusative kitűzőt kitűzőket
dative kitűzőnek kitűzőknek
instrumental kitűzővel kitűzőkkel
causal-final kitűzőért kitűzőkért
translative kitűzővé kitűzőkké
terminative kitűzőig kitűzőkig
essive-formal kitűzőként kitűzőkként
essive-modal
inessive kitűzőben kitűzőkben
superessive kitűzőn kitűzőkön
adessive kitűzőnél kitűzőknél
illative kitűzőbe kitűzőkbe
sublative kitűzőre kitűzőkre
allative kitűzőhöz kitűzőkhöz
elative kitűzőből kitűzőkből
delative kitűzőről kitűzőkről
ablative kitűzőtől kitűzőktől
Possessive forms of kitűző
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. kitűzőm kitűzőim
2nd person sing. kitűződ kitűzőid
3rd person sing. kitűzője kitűzői
1st person plural kitűzőnk kitűzőink
2nd person plural kitűzőtök kitűzőitek
3rd person plural kitűzőjük kitűzőik
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.