kevesell

Hungarian

Etymology

kevés (“little, few”) +‎ -ell (“verb-forming suffix”)

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈkɛvɛʃɛlː]
  • Hyphenation: ke‧ve‧sell

Verb

kevesell

  1. (transitive) to find something too little or insufficient
    Keveselltük a napsütést. ― There was not enough sunshine for us.

Conjugation
conjugation of kevesell
Infinitive kevesellni
Past participle kevesellt
Present participle kevesellő
Future participle kevesellendő
Adverbial participle kevesellve
Potential kevesellhet
1st person sg 2nd person sg informal 3rd person sg,
2nd person sg formal		 1st person pl 2nd person pl informal 3rd person pl,
2nd person pl formal
Indicative mood Present Indefinite kevesellek kevesellsz kevesell kevesellünk keveselltek kevesellnek
Definite kevesellem
én téged/titeket
kevesellek		 keveselled keveselli keveselljük kevesellitek kevesellik
Past Indefinite keveselltem keveselltél kevesellt keveselltünk keveselltetek keveselltek
Definite keveselltem
én téged/titeket
keveselltelek		 kevesellted kevesellte keveselltük keveselltétek kevesellték
Conditional mood Present Indefinite kevesellnék kevesellnél kevesellne kevesellnénk kevesellnétek kevesellnének
Definite kevesellném
én téged/titeket
kevesellnélek		 kevesellnéd kevesellné kevesellnénk kevesellnétek kevesellnék
Subjunctive mood Present Indefinite keveselljek kevesellj
or
keveselljél		 keveselljen keveselljünk keveselljetek keveselljenek
Definite keveselljem
én téged/titeket
keveselljelek		 keveselld
or
keveselljed		 kevesellje keveselljük keveselljétek keveselljék
Conjugated infinitive kevesellnem kevesellned kevesellnie kevesellnünk kevesellnetek kevesellniük
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.