keserű

Hungarian

Etymology

From Proto-Ugric *kȣ̈ćɜ (“bitter”)[1] + -ű.[2]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈkɛʃɛryː]
  • Hyphenation: ke‧se‧rű

Adjective

keserű (comparative keserűbb, superlative legkeserűbb)

  1. bitter (having an acrid taste)
    Antonym: édes
    keserű csalódás ― bitter disappointment

Declension
Inflection (stem in -e-, front rounded harmony)
singular plural
nominative keserű keserűek
accusative keserűt keserűeket
dative keserűnek keserűeknek
instrumental keserűvel keserűekkel
causal-final keserűért keserűekért
translative keserűvé keserűekké
terminative keserűig keserűekig
essive-formal keserűként keserűekként
essive-modal — —
inessive keserűben keserűekben
superessive keserűn keserűeken
adessive keserűnél keserűeknél
illative keserűbe keserűekbe
sublative keserűre keserűekre
allative keserűhöz keserűekhez
elative keserűből keserűekből
delative keserűről keserűekről
ablative keserűtől keserűektől

Derived terms
  • keserűen
  • keserűség

(Compound words):

Noun

keserű (plural keserűk)

  1. bitters (an alcoholic preparation flavored with bitter herbs)

Declension
Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
singular plural
nominative keserű keserűk
accusative keserűt keserűket
dative keserűnek keserűknek
instrumental keserűvel keserűkkel
causal-final keserűért keserűkért
translative keserűvé keserűkké
terminative keserűig keserűkig
essive-formal keserűként keserűkként
essive-modal — —
inessive keserűben keserűkben
superessive keserűn keserűkön
adessive keserűnél keserűknél
illative keserűbe keserűkbe
sublative keserűre keserűkre
allative keserűhöz keserűkhöz
elative keserűből keserűkből
delative keserűről keserűkről
ablative keserűtől keserűktől
Possessive forms of keserű
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. keserűm keserűim
2nd person sing. keserűd keserűid
3rd person sing. keserűje keserűi
1st person plural keserűnk keserűink
2nd person plural keserűtök keserűitek
3rd person plural keserűjük keserűik

References
  1. Entry #1787 in Uralonet, online Uralic etymological database of the Research Institute for Linguistics, Hungarian Academy of Sciences.
  2. Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.