kellet

English

Etymology

Noun

kellet (plural kellets)

  1. A weight placed on an anchor to stop it dragging.

Translations

Hungarian

Etymology

kell +‎ -et

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈkɛlːɛt]
  • Hyphenation: kel‧let

Verb

kellet

  1. (transitive) to display oneself, to try to attract attention to oneself

Usage notes
  • Not to be confused with kelet (“east”) or kellett (“needed”).

Conjugation
conjugation of kellet
Infinitive kelletni
Past participle kelletett
Present participle kellető
Future participle kelletendő
Adverbial participle kelletve
Potential kellethet
1st person sg 2nd person sg informal 3rd person sg,
2nd person sg formal		 1st person pl 2nd person pl informal 3rd person pl,
2nd person pl formal
Indicative mood Present Indefinite kelletek kelletsz kellet kelletünk kellettek kelletnek
Definite kelletem
én téged/titeket
kelletlek		 kelleted kelleti kelletjük kelletitek kelletik
Past Indefinite kellettem kellettél kelletett kellettünk kellettetek kellettek
Definite kellettem
én téged/titeket
kellettelek		 kelletted kellette kellettük kellettétek kellették
Conditional mood Present Indefinite kelletnék kelletnél kelletne kelletnénk kelletnétek kelletnének
Definite kelletném
én téged/titeket
kelletnélek		 kelletnéd kelletné kelletnénk kelletnétek kelletnék
Subjunctive mood Present Indefinite kellessek kelless
or
kellessél		 kellessen kellessünk kellessetek kellessenek
Definite kellessem
én téged/titeket
kellesselek		 kellesd
or
kellessed		 kellesse kellessük kellessétek kellessék
Conjugated infinitive kelletnem kelletned kelletnie kelletnünk kelletnetek kelletniük
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.