kapocs

Hungarian

Etymology

Either a back-formation from kapcsol (“to connect, to link”) or from the verb kap (“to get, receive”) +‎ -cs (“noun-forming suffix”). For the -cs ending, compare habarcs, tekercs.[1]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈkɒpot͡ʃ]
  • Audio(file)
  • Hyphenation: ka‧pocs

Noun

kapocs (plural kapcsok)

  1. hook, clamp, clip (paper), buckle (belt)
  2. (non-material) tie, bond, link

Declension
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative kapocs kapcsok
accusative kapcsot kapcsokat
dative kapocsnak kapcsoknak
instrumental kapoccsal kapcsokkal
causal-final kapocsért kapcsokért
translative kapoccsá kapcsokká
terminative kapocsig kapcsokig
essive-formal kapocsként kapcsokként
essive-modal — —
inessive kapocsban kapcsokban
superessive kapcson kapcsokon
adessive kapocsnál kapcsoknál
illative kapocsba kapcsokba
sublative kapocsra kapcsokra
allative kapocshoz kapcsokhoz
elative kapocsból kapcsokból
delative kapocsról kapcsokról
ablative kapocstól kapcsoktól
Possessive forms of kapocs
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. kapcsom kapcsaim
2nd person sing. kapcsod kapcsaid
3rd person sing. kapcsa kapcsai
1st person plural kapcsunk kapcsaink
2nd person plural kapcsotok kapcsaitok
3rd person plural kapcsuk kapcsaik

Derived terms

References
  1. Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.