jellemtelen

Hungarian

Etymology

jellem (“character”) +‎ -telen (“-less, without”)

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈjɛlːɛmtɛlɛn]
  • Audio(file)
  • Hyphenation: jel‧lem‧te‧len

Adjective

jellemtelen (comparative jellemtelenebb, superlative legjellemtelenebb)

  1. dishonest, unprincipled (lacking moral values, literally without character)

Declension
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative jellemtelen jellemtelenek
accusative jellemtelent jellemteleneket
dative jellemtelennek jellemteleneknek
instrumental jellemtelennel jellemtelenekkel
causal-final jellemtelenért jellemtelenekért
translative jellemtelenné jellemtelenekké
terminative jellemtelenig jellemtelenekig
essive-formal jellemtelenként jellemtelenekként
essive-modal jellemtelenül —
inessive jellemtelenben jellemtelenekben
superessive jellemtelenen jellemteleneken
adessive jellemtelennél jellemteleneknél
illative jellemtelenbe jellemtelenekbe
sublative jellemtelenre jellemtelenekre
allative jellemtelenhez jellemtelenekhez
elative jellemtelenből jellemtelenekből
delative jellemtelenről jellemtelenekről
ablative jellemtelentől jellemtelenektől

Derived terms
  • jellemtelenség

Further reading
  • jellemtelen in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.