ismétel

Hungarian

Etymology

ismét +‎ -el

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈiʃmeːtɛl]
  • Hyphenation: is‧mé‧tel

Verb

ismétel

  1. (transitive) to repeat

Conjugation
conjugation of ismétel
Infinitive ismételni
Past participle ismételt
Present participle ismétlő or ismételő
Future participle ismétlendő or ismételendő
Adverbial participle ismételve
Potential ismételhet
1st person sg 2nd person sg informal 3rd person sg,
2nd person sg formal		 1st person pl 2nd person pl informal 3rd person pl,
2nd person pl formal
Indicative mood Present Indefinite ismétlek
or
ismételek		 ismételsz ismétel ismétlünk
or
ismételünk		 ismételtek ismételnek
Definite ismétlem
or
ismételem
én téged/titeket
ismétellek		 ismétled
or
ismételed		 ismétli
or
ismételi		 ismételjük ismétlitek
or
ismételitek		 ismétlik
or
ismételik
Past Indefinite ismételtem ismételtél ismételt ismételtünk ismételtetek ismételtek
Definite ismételtem
én téged/titeket
ismételtelek		 ismételted ismételte ismételtük ismételtétek ismételték
Conditional mood Present Indefinite ismételnék ismételnél ismételne ismételnénk ismételnétek ismételnének
Definite ismételném
én téged/titeket
ismételnélek		 ismételnéd ismételné ismételnénk ismételnétek ismételnék
Subjunctive mood Present Indefinite ismételjek ismételj
or
ismételjél		 ismételjen ismételjünk ismételjetek ismételjenek
Definite ismételjem
én téged/titeket
ismételjelek		 ismételd
or
ismételjed		 ismételje ismételjük ismételjétek ismételjék
Conjugated infinitive ismételnem ismételned ismételnie ismételnünk ismételnetek ismételniük

Derived terms

(With verbal prefixes):

This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.