ismerős
Hungarian
Pronunciation
- IPA(key): [ˈiʃmɛrøːʃ]
- Hyphenation: is‧me‧rős
Adjective
ismerős (comparative ismerősebb, superlative legismerősebb)
- familiar, that which rings a bell (apparently known to someone)
- Ismerős nekem ez az ember, szerintem láttam már valahol. ― This person seems familiar to me, I think I've seen him/her somewhere before.
- acquainted, familiar (having previous knowledge about some location)
- Nem vagyok ismerős ezen a környéken. ― I'm not familiar with this neighborhood.
Declension
| Inflection (stem in -e-, front rounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | ismerős | ismerősek |
| accusative | ismerőst | ismerőseket |
| dative | ismerősnek | ismerőseknek |
| instrumental | ismerőssel | ismerősekkel |
| causal-final | ismerősért | ismerősekért |
| translative | ismerőssé | ismerősekké |
| terminative | ismerősig | ismerősekig |
| essive-formal | ismerősként | ismerősekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | ismerősben | ismerősekben |
| superessive | ismerősön | ismerőseken |
| adessive | ismerősnél | ismerőseknél |
| illative | ismerősbe | ismerősekbe |
| sublative | ismerősre | ismerősekre |
| allative | ismerőshöz | ismerősekhez |
| elative | ismerősből | ismerősekből |
| delative | ismerősről | ismerősekről |
| ablative | ismerőstől | ismerősektől |
Declension
| Inflection (stem in -ö-, front rounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | ismerős | ismerősök |
| accusative | ismerőst | ismerősöket |
| dative | ismerősnek | ismerősöknek |
| instrumental | ismerőssel | ismerősökkel |
| causal-final | ismerősért | ismerősökért |
| translative | ismerőssé | ismerősökké |
| terminative | ismerősig | ismerősökig |
| essive-formal | ismerősként | ismerősökként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | ismerősben | ismerősökben |
| superessive | ismerősön | ismerősökön |
| adessive | ismerősnél | ismerősöknél |
| illative | ismerősbe | ismerősökbe |
| sublative | ismerősre | ismerősökre |
| allative | ismerőshöz | ismerősökhöz |
| elative | ismerősből | ismerősökből |
| delative | ismerősről | ismerősökről |
| ablative | ismerőstől | ismerősöktől |
| Possessive forms of ismerős | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | ismerősöm | ismerőseim |
| 2nd person sing. | ismerősöd | ismerőseid |
| 3rd person sing. | ismerőse | ismerősei |
| 1st person plural | ismerősünk | ismerőseink |
| 2nd person plural | ismerősötök | ismerőseitek |
| 3rd person plural | ismerősük | ismerőseik |
References
- Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN
This article is issued from
Wiktionary.
The text is licensed under Creative
Commons - Attribution - Sharealike.
Additional terms may apply for the media files.