ionizál

Hungarian

Etymology

From German ionisieren.[1] With -izál suffix.

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈiʲonizaːl]
  • Hyphenation: io‧ni‧zál

Verb

ionizál

  1. (transitive) to ionize

Conjugation
conjugation of ionizál
Infinitive ionizálni
Past participle ionizált
Present participle ionizáló
Future participle ionizálandó
Adverbial participle ionizálva
Potential ionizálhat
1st person sg 2nd person sg informal 3rd person sg,
2nd person sg formal		 1st person pl 2nd person pl informal 3rd person pl,
2nd person pl formal
Indicative mood Present Indefinite ionizálok ionizálsz ionizál ionizálunk ionizáltok ionizálnak
Definite ionizálom
én téged/titeket
ionizállak		 ionizálod ionizálja ionizáljuk ionizáljátok ionizálják
Past Indefinite ionizáltam ionizáltál ionizált ionizáltunk ionizáltatok ionizáltak
Definite ionizáltam
én téged/titeket
ionizáltalak		 ionizáltad ionizálta ionizáltuk ionizáltátok ionizálták
Conditional mood Present Indefinite ionizálnék ionizálnál ionizálna ionizálnánk ionizálnátok ionizálnának
Definite ionizálnám
én téged/titeket
ionizálnálak		 ionizálnád ionizálná ionizálnánk ionizálnátok ionizálnák
Subjunctive mood Present Indefinite ionizáljak ionizálj
or
ionizáljál		 ionizáljon ionizáljunk ionizáljatok ionizáljanak
Definite ionizáljam
én téged/titeket
ionizáljalak		 ionizáld
or
ionizáljad		 ionizálja ionizáljuk ionizáljátok ionizálják
Conjugated infinitive ionizálnom ionizálnod ionizálnia ionizálnunk ionizálnotok ionizálniuk

Derived terms

References
  1. Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.