innováció

See also: innovació

Hungarian

Etymology

Borrowed from New Latin innovatio, from innovare, innovatum.[1] With -áció ending.

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈinːovaːt͡siʲoː]
  • Hyphenation: in‧no‧vá‧ció

Noun

innováció (plural innovációk)

  1. innovation

Declension
Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative innováció innovációk
accusative innovációt innovációkat
dative innovációnak innovációknak
instrumental innovációval innovációkkal
causal-final innovációért innovációkért
translative innovációvá innovációkká
terminative innovációig innovációkig
essive-formal innovációként innovációkként
essive-modal — —
inessive innovációban innovációkban
superessive innováción innovációkon
adessive innovációnál innovációknál
illative innovációba innovációkba
sublative innovációra innovációkra
allative innovációhoz innovációkhoz
elative innovációból innovációkból
delative innovációról innovációkról
ablative innovációtól innovációktól
Possessive forms of innováció
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. innovációm innovációim
2nd person sing. innovációd innovációid
3rd person sing. innovációja innovációi
1st person plural innovációnk innovációink
2nd person plural innovációtok innovációitok
3rd person plural innovációjuk innovációik

Synonyms

Derived terms

References
  1. Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.