innovatív

See also: innovativ

Hungarian

Etymology

From German innovativ.[1] With -ív ending.

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈinːovɒtiːv]
  • Hyphenation: in‧no‧va‧tív

Adjective

innovatív (comparative innovatívabb, superlative leginnovatívabb)

  1. innovative

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative innovatív innovatívak
accusative innovatívat innovatívakat
dative innovatívnak innovatívaknak
instrumental innovatívval innovatívakkal
causal-final innovatívért innovatívakért
translative innovatívvá innovatívakká
terminative innovatívig innovatívakig
essive-formal innovatívként innovatívakként
essive-modal
inessive innovatívban innovatívakban
superessive innovatívon innovatívakon
adessive innovatívnál innovatívaknál
illative innovatívba innovatívakba
sublative innovatívra innovatívakra
allative innovatívhoz innovatívakhoz
elative innovatívból innovatívakból
delative innovatívról innovatívakról
ablative innovatívtól innovatívaktól

Synonyms

Derived terms

  • innovatívan

References

  1. Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.