inkonzisztens

Hungarian

Etymology

From English inconsistent.[1] With -ens ending.

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈiŋkonzistɛnʃ]
  • Hyphenation: in‧kon‧zisz‧tens

Adjective

inkonzisztens (comparative inkonzisztensebb, superlative leginkonzisztensebb)

  1. inconsistent

Declension
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative inkonzisztens inkonzisztensek
accusative inkonzisztenset inkonzisztenseket
dative inkonzisztensnek inkonzisztenseknek
instrumental inkonzisztenssel inkonzisztensekkel
causal-final inkonzisztensért inkonzisztensekért
translative inkonzisztenssé inkonzisztensekké
terminative inkonzisztensig inkonzisztensekig
essive-formal inkonzisztensként inkonzisztensekként
essive-modal — —
inessive inkonzisztensben inkonzisztensekben
superessive inkonzisztensen inkonzisztenseken
adessive inkonzisztensnél inkonzisztenseknél
illative inkonzisztensbe inkonzisztensekbe
sublative inkonzisztensre inkonzisztensekre
allative inkonzisztenshez inkonzisztensekhez
elative inkonzisztensből inkonzisztensekből
delative inkonzisztensről inkonzisztensekről
ablative inkonzisztenstől inkonzisztensektől

Synonyms
  • ellentmondó
  • következetlen

References
  1. Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.