impozáns

Hungarian

Etymology

From German imposant, from French imposer.[1] With -áns ending.

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈimpozaːnʃ]
  • Hyphenation: im‧po‧záns

Adjective

impozáns (comparative impozánsabb, superlative legimpozánsabb)

  1. imposing, stately, grand (magnificent and impressive because of appearance, size, stateliness or dignity)

Declension
Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative impozáns impozánsak
accusative impozánsat impozánsakat
dative impozánsnak impozánsaknak
instrumental impozánssal impozánsakkal
causal-final impozánsért impozánsakért
translative impozánssá impozánsakká
terminative impozánsig impozánsakig
essive-formal impozánsként impozánsakként
essive-modal — —
inessive impozánsban impozánsakban
superessive impozánson impozánsakon
adessive impozánsnál impozánsaknál
illative impozánsba impozánsakba
sublative impozánsra impozánsakra
allative impozánshoz impozánsakhoz
elative impozánsból impozánsakból
delative impozánsról impozánsakról
ablative impozánstól impozánsaktól

Derived terms
  • impozánsan

References
  1. Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.