hűtő

See also: hú-tō

Hungarian

Etymology

hűt +‎ -ő

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈhyːtøː]
  • Hyphenation: hű‧tő

Adjective

hűtő (not comparable)

  1. cooling, refrigerating

Declension
Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
singular plural
nominative hűtő hűtők
accusative hűtőt hűtőket
dative hűtőnek hűtőknek
instrumental hűtővel hűtőkkel
causal-final hűtőért hűtőkért
translative hűtővé hűtőkké
terminative hűtőig hűtőkig
essive-formal hűtőként hűtőkként
essive-modal — —
inessive hűtőben hűtőkben
superessive hűtőn hűtőkön
adessive hűtőnél hűtőknél
illative hűtőbe hűtőkbe
sublative hűtőre hűtőkre
allative hűtőhöz hűtőkhöz
elative hűtőből hűtőkből
delative hűtőről hűtőkről
ablative hűtőtől hűtőktől

Noun

hűtő (plural hűtők)

  1. fridge, refrigerator, cooler

Declension
Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
singular plural
nominative hűtő hűtők
accusative hűtőt hűtőket
dative hűtőnek hűtőknek
instrumental hűtővel hűtőkkel
causal-final hűtőért hűtőkért
translative hűtővé hűtőkké
terminative hűtőig hűtőkig
essive-formal hűtőként hűtőkként
essive-modal — —
inessive hűtőben hűtőkben
superessive hűtőn hűtőkön
adessive hűtőnél hűtőknél
illative hűtőbe hűtőkbe
sublative hűtőre hűtőkre
allative hűtőhöz hűtőkhöz
elative hűtőből hűtőkből
delative hűtőről hűtőkről
ablative hűtőtől hűtőktől
Possessive forms of hűtő
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. hűtőm hűtőim
2nd person sing. hűtőd hűtőid
3rd person sing. hűtője hűtői
1st person plural hűtőnk hűtőink
2nd person plural hűtőtök hűtőitek
3rd person plural hűtőjük hűtőik

Derived terms

Verb

hűtő

  1. present participle of hűt
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.