homály

Hungarian

Etymology

From Proto-Finno-Ugric *kumɜ (“cloud”) + -ály.[1]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈhomaːj]
  • Hyphenation: ho‧mály

Noun

homály

  1. dimness (the state of being dim, poorly illuminated, almost dark)

Declension
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative homály homályok
accusative homályt homályokat
dative homálynak homályoknak
instrumental homállyal homályokkal
causal-final homályért homályokért
translative homállyá homályokká
terminative homályig homályokig
essive-formal homályként homályokként
essive-modal — —
inessive homályban homályokban
superessive homályon homályokon
adessive homálynál homályoknál
illative homályba homályokba
sublative homályra homályokra
allative homályhoz homályokhoz
elative homályból homályokból
delative homályról homályokról
ablative homálytól homályoktól
Possessive forms of homály
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. homályom homályaim
2nd person sing. homályod homályaid
3rd person sing. homálya homályai
1st person plural homályunk homályaink
2nd person plural homályotok homályaitok
3rd person plural homályuk homályaik

Derived terms

(Compound words):

See also
  • Appendix:Hungarian words with ly

References
  1. Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.