hiánytalan

Hungarian

Etymology

hiány +‎ -talan[1]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈhiʲaːɲtɒlɒn]
  • Hyphenation: hi‧ány‧ta‧lan

Adjective

hiánytalan (comparative hiánytalanabb, superlative leghiánytalanabb)

  1. complete, full, perfect, whole (nothing is missing)
    Synonyms: maradéktalan, csonkítatlan, teljes, egész
    Antonyms: hiányos, befejezetlen, csonka
    A dokumentáció hiánytalan. ― The documentation is complete.

Declension
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative hiánytalan hiánytalanok
accusative hiánytalant hiánytalanokat
dative hiánytalannak hiánytalanoknak
instrumental hiánytalannal hiánytalanokkal
causal-final hiánytalanért hiánytalanokért
translative hiánytalanná hiánytalanokká
terminative hiánytalanig hiánytalanokig
essive-formal hiánytalanként hiánytalanokként
essive-modal hiánytalanul —
inessive hiánytalanban hiánytalanokban
superessive hiánytalanon hiánytalanokon
adessive hiánytalannál hiánytalanoknál
illative hiánytalanba hiánytalanokba
sublative hiánytalanra hiánytalanokra
allative hiánytalanhoz hiánytalanokhoz
elative hiánytalanból hiánytalanokból
delative hiánytalanról hiánytalanokról
ablative hiánytalantól hiánytalanoktól

Derived terms
  • hiánytalanság

References
  1. Eőry, Vilma. Értelmező szótár+ (’Explanatory Dictionary Plus’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2007. →ISBN

Further reading
  • hiánytalan in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.