hegytető

Hungarian

Etymology

hegy (mountain) + tető (top)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈhɛctɛtøː]
  • Hyphenation: hegy‧te‧tő

Noun

hegytető (plural hegytetők)

  1. mountaintop (the summit of a mountain)

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
singular plural
nominative hegytető hegytetők
accusative hegytetőt hegytetőket
dative hegytetőnek hegytetőknek
instrumental hegytetővel hegytetőkkel
causal-final hegytetőért hegytetőkért
translative hegytetővé hegytetőkké
terminative hegytetőig hegytetőkig
essive-formal hegytetőként hegytetőkként
essive-modal
inessive hegytetőben hegytetőkben
superessive hegytetőn hegytetőkön
adessive hegytetőnél hegytetőknél
illative hegytetőbe hegytetőkbe
sublative hegytetőre hegytetőkre
allative hegytetőhöz hegytetőkhöz
elative hegytetőből hegytetőkből
delative hegytetőről hegytetőkről
ablative hegytetőtől hegytetőktől
Possessive forms of hegytető
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. hegytetőm hegytetőim
2nd person sing. hegytetőd hegytetőid
3rd person sing. hegytetője hegytetői
1st person plural hegytetőnk hegytetőink
2nd person plural hegytetőtök hegytetőitek
3rd person plural hegytetőjük hegytetőik
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.