hasonlít

Hungarian

Etymology

From the obsolete hasonol (“to make similar”) +‎ -ít

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈhɒʃonliːt]
  • Audio(file)
  • Hyphenation: ha‧son‧lít

Verb

hasonlít

  1. (intransitive) to resemble, to take after (-ra/-re or -hoz/-hez/-höz)
    A lány a nagymamájára hasonlít. - The girl resembles her grandmother.
  2. (transitive) to compare

Conjugation
conjugation of hasonlít
Infinitive hasonlítani
Past participle hasonlított
Present participle hasonlító
Future participle hasonlítandó
Adverbial participle hasonlítva
Potential hasonlíthat
1st person sg 2nd person sg informal 3rd person sg,
2nd person sg formal		 1st person pl 2nd person pl informal 3rd person pl,
2nd person pl formal
Indicative mood Present Indefinite hasonlítok hasonlítasz hasonlít hasonlítunk hasonlítotok hasonlítanak
Definite hasonlítom
én téged/titeket
hasonlítalak		 hasonlítod hasonlítja hasonlítjuk hasonlítjátok hasonlítják
Past Indefinite hasonlítottam hasonlítottál hasonlított hasonlítottunk hasonlítottatok hasonlítottak
Definite hasonlítottam
én téged/titeket
hasonlítottalak		 hasonlítottad hasonlította hasonlítottuk hasonlítottátok hasonlították
Conditional mood Present Indefinite hasonlítanék hasonlítanál hasonlítana hasonlítanánk hasonlítanátok hasonlítanának
Definite hasonlítanám
én téged/titeket
hasonlítanálak		 hasonlítanád hasonlítaná hasonlítanánk hasonlítanátok hasonlítanák
Subjunctive mood Present Indefinite hasonlítsak hasonlíts
or
hasonlítsál		 hasonlítson hasonlítsunk hasonlítsatok hasonlítsanak
Definite hasonlítsam
én téged/titeket
hasonlítsalak		 hasonlítsd
or
hasonlítsad		 hasonlítsa hasonlítsuk hasonlítsátok hasonlítsák
Conjugated infinitive hasonlítanom hasonlítanod hasonlítania hasonlítanunk hasonlítanotok hasonlítaniuk

Derived terms

(With verbal prefixes):

This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.