gyáva
Hungarian
Etymology
Of unknown origin.[1]
Pronunciation
- IPA(key): [ˈɟaːvɒ]
Audio (file) - Hyphenation: gyá‧va
Declension
| Inflection (stem in long/high vowel, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | gyáva | gyávák |
| accusative | gyávát | gyávákat |
| dative | gyávának | gyáváknak |
| instrumental | gyávával | gyávákkal |
| causal-final | gyáváért | gyávákért |
| translative | gyávává | gyávákká |
| terminative | gyáváig | gyávákig |
| essive-formal | gyávaként | gyávákként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | gyávában | gyávákban |
| superessive | gyáván | gyávákon |
| adessive | gyávánál | gyáváknál |
| illative | gyávába | gyávákba |
| sublative | gyávára | gyávákra |
| allative | gyávához | gyávákhoz |
| elative | gyávából | gyávákból |
| delative | gyáváról | gyávákról |
| ablative | gyávától | gyáváktól |
Antonyms
Derived terms
References
- Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN
This article is issued from
Wiktionary.
The text is licensed under Creative
Commons - Attribution - Sharealike.
Additional terms may apply for the media files.