gyorsít

Hungarian

Etymology

gyors (“fast”) +‎ -ít

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈɟorʃiːt]
  • Audio(file)
  • Hyphenation: gyor‧sít

Verb

gyorsít

  1. (transitive) to accelerate (to cause to move faster)

Conjugation
conjugation of gyorsít
Infinitive gyorsítani
Past participle gyorsított
Present participle gyorsító
Future participle gyorsítandó
Adverbial participle gyorsítva
Potential gyorsíthat
1st person sg 2nd person sg informal 3rd person sg,
2nd person sg formal		 1st person pl 2nd person pl informal 3rd person pl,
2nd person pl formal
Indicative mood Present Indefinite gyorsítok gyorsítasz gyorsít gyorsítunk gyorsítotok gyorsítanak
Definite gyorsítom
én téged/titeket
gyorsítalak		 gyorsítod gyorsítja gyorsítjuk gyorsítjátok gyorsítják
Past Indefinite gyorsítottam gyorsítottál gyorsított gyorsítottunk gyorsítottatok gyorsítottak
Definite gyorsítottam
én téged/titeket
gyorsítottalak		 gyorsítottad gyorsította gyorsítottuk gyorsítottátok gyorsították
Conditional mood Present Indefinite gyorsítanék gyorsítanál gyorsítana gyorsítanánk gyorsítanátok gyorsítanának
Definite gyorsítanám
én téged/titeket
gyorsítanálak		 gyorsítanád gyorsítaná gyorsítanánk gyorsítanátok gyorsítanák
Subjunctive mood Present Indefinite gyorsítsak gyorsíts
or
gyorsítsál		 gyorsítson gyorsítsunk gyorsítsatok gyorsítsanak
Definite gyorsítsam
én téged/titeket
gyorsítsalak		 gyorsítsd
or
gyorsítsad		 gyorsítsa gyorsítsuk gyorsítsátok gyorsítsák
Conjugated infinitive gyorsítanom gyorsítanod gyorsítania gyorsítanunk gyorsítanotok gyorsítaniuk

Derived terms
  • gyorsítás

(With verbal prefixes):

This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.