gyertyán

Hungarian

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈɟɛrcaːn]
  • Hyphenation: gyer‧tyán

Etymology 1

gyertya (“candle”) +‎ -n (nominal-forming suffix)[1]

Noun

gyertyán (plural gyertyánok)

  1. hornbeam (a tree of the genus Carpinus)
Declension
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative gyertyán gyertyánok
accusative gyertyánt gyertyánokat
dative gyertyánnak gyertyánoknak
instrumental gyertyánnal gyertyánokkal
causal-final gyertyánért gyertyánokért
translative gyertyánná gyertyánokká
terminative gyertyánig gyertyánokig
essive-formal gyertyánként gyertyánokként
essive-modal — —
inessive gyertyánban gyertyánokban
superessive gyertyánon gyertyánokon
adessive gyertyánnál gyertyánoknál
illative gyertyánba gyertyánokba
sublative gyertyánra gyertyánokra
allative gyertyánhoz gyertyánokhoz
elative gyertyánból gyertyánokból
delative gyertyánról gyertyánokról
ablative gyertyántól gyertyánoktól
Possessive forms of gyertyán
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. gyertyánom gyertyánjaim
2nd person sing. gyertyánod gyertyánjaid
3rd person sing. gyertyánja gyertyánjai
1st person plural gyertyánunk gyertyánjaink
2nd person plural gyertyánotok gyertyánjaitok
3rd person plural gyertyánjuk gyertyánjaik

Etymology 2

gyertya (“candle”) +‎ -n (case suffix)

Noun

gyertyán

  1. superessive singular of gyertya

References
  1. Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN

Further reading
  • gyertyán in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.