gratulál

Hungarian

Etymology

From Latin gratulari (“to show joy, to wish luck”).[1] With the verb-forming suffix -ál.

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈɡrɒtulaːl]
  • Audio(file)
  • Hyphenation: gra‧tu‧lál

Verb

gratulál

  1. (intransitive) to congratulate (to express one’s sympathetic pleasure or joy to the person(s) it is felt for)

Conjugation
conjugation of gratulál
Infinitive gratulálni
Past participle gratulált
Present participle gratuláló
Future participle -
Adverbial participle gratulálva
Potential gratulálhat
1st person sg 2nd person sg informal 3rd person sg,
2nd person sg formal		 1st person pl 2nd person pl informal 3rd person pl,
2nd person pl formal
Indicative mood Present Indefinite gratulálok gratulálsz gratulál gratulálunk gratuláltok gratulálnak
Definite intransitive verb, definite forms are not used
Past Indefinite gratuláltam gratuláltál gratulált gratuláltunk gratuláltatok gratuláltak
Definite -
Conditional mood Present Indefinite gratulálnék gratulálnál gratulálna gratulálnánk gratulálnátok gratulálnának
Definite -
Subjunctive mood Present Indefinite gratuláljak gratulálj
or
gratuláljál		 gratuláljon gratuláljunk gratuláljatok gratuláljanak
Definite -
Conjugated infinitive gratulálnom gratulálnod gratulálnia gratulálnunk gratulálnotok gratulálniuk

Derived terms
  • gratulálás

References
  1. Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.