gargarizál

Hungarian

Etymology

From Latin gargarizare (“to gargle”).[1] With -izál suffix.

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈɡɒrɡɒrizaːl]
  • Hyphenation: gar‧ga‧ri‧zál

Verb

gargarizál

  1. (intransitive) to gargle

Conjugation
conjugation of gargarizál
Infinitive gargarizálni
Past participle gargarizált
Present participle gargarizáló
Future participle -
Adverbial participle gargarizálva
Potential gargarizálhat
1st person sg 2nd person sg informal 3rd person sg,
2nd person sg formal		 1st person pl 2nd person pl informal 3rd person pl,
2nd person pl formal
Indicative mood Present Indefinite gargarizálok gargarizálsz gargarizál gargarizálunk gargarizáltok gargarizálnak
Definite intransitive verb, definite forms are not used
Past Indefinite gargarizáltam gargarizáltál gargarizált gargarizáltunk gargarizáltatok gargarizáltak
Definite -
Conditional mood Present Indefinite gargarizálnék gargarizálnál gargarizálna gargarizálnánk gargarizálnátok gargarizálnának
Definite -
Subjunctive mood Present Indefinite gargarizáljak gargarizálj
or
gargarizáljál		 gargarizáljon gargarizáljunk gargarizáljatok gargarizáljanak
Definite -
Conjugated infinitive gargarizálnom gargarizálnod gargarizálnia gargarizálnunk gargarizálnotok gargarizálniuk

Derived terms
  • gargarizálás

References
  1. Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.