félmeztelen

Hungarian

fél (“half”) +‎ meztelen (“naked”)

félmeztelen (not comparable)

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	félmeztelen	félmeztelenek
accusative	félmeztelent	félmezteleneket
dative	félmeztelennek	félmezteleneknek
instrumental	félmeztelennel	félmeztelenekkel
causal-final	félmeztelenért	félmeztelenekért
translative	félmeztelenné	félmeztelenekké
terminative	félmeztelenig	félmeztelenekig
essive-formal	félmeztelenként	félmeztelenekként
essive-modal	félmeztelenül	—
inessive	félmeztelenben	félmeztelenekben
superessive	félmeztelenen	félmezteleneken
adessive	félmeztelennél	félmezteleneknél
illative	félmeztelenbe	félmeztelenekbe
sublative	félmeztelenre	félmeztelenekre
allative	félmeztelenhez	félmeztelenekhez
elative	félmeztelenből	félmeztelenekből
delative	félmeztelenről	félmeztelenekről
ablative	félmeztelentől	félmeztelenektől

This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.