félemlít

Hungarian

Etymology

From the noun félelem (“fear”) +‎ -ít (“verb-forming suffix”).[1]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈfeːlɛmliːt]
  • Hyphenation: fé‧lem‧lít

Verb

félemlít

  1. (transitive) to intimidate, terrify, terrorize (normally used with the verbal prefix meg-)

Conjugation
conjugation of félemlít
Infinitive félemlíteni
Past participle félemlített
Present participle félemlítő
Future participle félemlítendő
Adverbial participle félemlítve
Potential félemlíthet
1st person sg 2nd person sg informal 3rd person sg,
2nd person sg formal		 1st person pl 2nd person pl informal 3rd person pl,
2nd person pl formal
Indicative mood Present Indefinite félemlítek félemlítesz félemlít félemlítünk félemlítetek félemlítenek
Definite félemlítem
én téged/titeket
félemlítelek		 félemlíted félemlíti félemlítjük félemlítitek félemlítik
Past Indefinite félemlítettem félemlítettél félemlített félemlítettünk félemlítettetek félemlítettek
Definite félemlítettem
én téged/titeket
félemlítettelek		 félemlítetted félemlítette félemlítettük félemlítettétek félemlítették
Conditional mood Present Indefinite félemlítenék félemlítenél félemlítene félemlítenénk félemlítenétek félemlítenének
Definite félemlíteném
én téged/titeket
félemlítenélek		 félemlítenéd félemlítené félemlítenénk félemlítenétek félemlítenék
Subjunctive mood Present Indefinite félemlítsek félemlíts
or
félemlítsél		 félemlítsen félemlítsünk félemlítsetek félemlítsenek
Definite félemlítsem
én téged/titeket
félemlítselek		 félemlítsd
or
félemlítsed		 félemlítse félemlítsük félemlítsétek félemlítsék
Conjugated infinitive félemlítenem félemlítened félemlítenie félemlítenünk félemlítenetek félemlíteniük

Derived terms
  • félemlítés

(With verbal prefixes):

References
  1. Eőry, Vilma. Értelmező szótár+ (’Explanatory Dictionary Plus’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2007. →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.