fogalmunk

Hungarian

Etymology

fogalom + -unk (possessive suffix)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈfoɡɒlmuŋk]
  • Hyphenation: fo‧gal‧munk

Noun

fogalmunk

  1. first-person plural (single possession) possessive of fogalom

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative fogalmunk
accusative fogalmunkat
dative fogalmunknak
instrumental fogalmunkkal
causal-final fogalmunkért
translative fogalmunkká
terminative fogalmunkig
essive-formal fogalmunkként
essive-modal fogalmunkul
inessive fogalmunkban
superessive fogalmunkon
adessive fogalmunknál
illative fogalmunkba
sublative fogalmunkra
allative fogalmunkhoz
elative fogalmunkból
delative fogalmunkról
ablative fogalmunktól
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.