fejedelem

Hungarian

Etymology

fej + -edelem

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈfɛjɛdɛlɛm]
  • Hyphenation: fe‧je‧de‧lem

Noun

fejedelem (plural fejedelmek)

  1. prince (male ruler or head of a principality)

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative fejedelem fejedelmek
accusative fejedelmet fejedelmeket
dative fejedelemnek fejedelmeknek
instrumental fejedelemmel fejedelmekkel
causal-final fejedelemért fejedelmekért
translative fejedelemmé fejedelmekké
terminative fejedelemig fejedelmekig
essive-formal fejedelemként fejedelmekként
essive-modal fejedelemül fejedelmekül
inessive fejedelemben fejedelmekben
superessive fejedelmen fejedelmeken
adessive fejedelemnél fejedelmeknél
illative fejedelembe fejedelmekbe
sublative fejedelemre fejedelmekre
allative fejedelemhez fejedelmekhez
elative fejedelemből fejedelmekből
delative fejedelemről fejedelmekről
ablative fejedelemtől fejedelmektől
Possessive forms of fejedelem
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. fejedelmem fejedelmeim
2nd person sing. fejedelmed fejedelmeid
3rd person sing. fejedelme fejedelmei
1st person plural fejedelmünk fejedelmeink
2nd person plural fejedelmetek fejedelmeitek
3rd person plural fejedelmük fejedelmeik

Derived terms

  • fejedelemasszony
  • fejedelemnő
  • fejedelemség
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.