evez

Hungarian

Etymology

Of uncertain origin. Perhaps from Proto-Finno-Ugric *ewä (“fin”)[1] + -ez (verb-forming suffix).[2]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈɛvɛz]
  • Audio(file)
  • Hyphenation: evez

Verb

evez

  1. (transitive) to row, paddle (to propel a boat or other craft over water using oars)

Conjugation
conjugation of evez
Infinitive evezni
Past participle evezett
Present participle evező
Future participle evezendő
Adverbial participle evezve
Potential evezhet
1st person sg 2nd person sg informal 3rd person sg,
2nd person sg formal		 1st person pl 2nd person pl informal 3rd person pl,
2nd person pl formal
Indicative mood Present Indefinite evezek evezel evez evezünk eveztek eveznek
Definite evezem
én téged/titeket
evezlek		 evezed evezi evezzük evezitek evezik
Past Indefinite eveztem eveztél evezett eveztünk eveztetek eveztek
Definite eveztem
én téged/titeket
eveztelek		 evezted evezte eveztük eveztétek evezték
Conditional mood Present Indefinite eveznék eveznél evezne eveznénk eveznétek eveznének
Definite evezném
én téged/titeket
eveznélek		 eveznéd evezné eveznénk eveznétek eveznék
Subjunctive mood Present Indefinite evezzek evezz
or
evezzél		 evezzen evezzünk evezzetek evezzenek
Definite evezzem
én téged/titeket
evezzelek		 evezd
or
evezzed		 evezze evezzük evezzétek evezzék
Conjugated infinitive eveznem evezned eveznie eveznünk eveznetek evezniük

Derived terms

(Expressions):

References
  1. Entry #138 in Uralonet, online Uralic etymological database of the Research Institute for Linguistics, Hungarian Academy of Sciences.
  2. Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN

Ido

Verb

evez

  1. imperative of evar
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.