előzékeny

Hungarian

Etymology

From előz + -ékeny (adjective-forming suffix denoting ability or tendency). Created during the Hungarian language reform which took place in the 18th–19th centuries.

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈɛløːzeːkɛɲ]
  • Hyphenation: elő‧zé‧keny

Adjective

előzékeny (comparative előzékenyebb, superlative legelőzékenyebb)

  1. courteous, attentive, polite, considerate
    Synonyms: udvarias, figyelmes, készséges, barátságos, segítőkész, szolgálatkész, gáláns

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative előzékeny előzékenyek
accusative előzékenyt előzékenyeket
dative előzékenynek előzékenyeknek
instrumental előzékennyel előzékenyekkel
causal-final előzékenyért előzékenyekért
translative előzékennyé előzékenyekké
terminative előzékenyig előzékenyekig
essive-formal előzékenyként előzékenyekként
essive-modal
inessive előzékenyben előzékenyekben
superessive előzékenyen előzékenyeken
adessive előzékenynél előzékenyeknél
illative előzékenybe előzékenyekbe
sublative előzékenyre előzékenyekre
allative előzékenyhez előzékenyekhez
elative előzékenyből előzékenyekből
delative előzékenyről előzékenyekről
ablative előzékenytől előzékenyektől

Derived terms

  • előzékenyen
  • előzékenykedik
  • előzékenység

References

Further reading

  • előzékeny in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.